Ti, akik itt jártok az oldalon EZT már biztos olvastátok. Itt írtunk arról, hogy kicsoda Solomampianina Gilot barátunk és arról is, hogy milyen két célt fogalmazott meg egyszerre.
Nos, a kettő külön sem egyszerű küldetés, hát még így egyszerre. Mind a kettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége, mind a kettő komoly előkészületeket és felkészülést igényel, mind a kettőhöz kellenek azok a barátok, akik átlendítenek olykor a holtponton.
Gilot most azt mondja: a pohár félig van tele. Az egyik küldetést ugyanis sikeresen végrehajtotta. Hála a Kalumbát is forgalmazó Zwacknak – akik egykori iskolája felújításának legnagyobb támogatói lettek – a FAMO Kft-nek, valamint az ügyet támogató barátaimnak már 600 ezer Ft feletti összeg áll rendelkezésre a felújításra, vagyis egy kicsivel több, mint amit eredetileg szükséges volt az ablakokhoz.
A munkálatokat már elindítottuk otthon, Soanierana-Ivongo-ban. Ennek értelmében annyi már biztos, hogy három hónapot kért az ács és csapata az ablakok és ereszcsatornák felújítására. Azaz legkésőbb szeptemberben, az új tanév kezdetekor késznek kell lennie a munkálatoknak
részlet a Gilottól kapott e-mailből.
A lelkesedés természetesen megmaradt, így a gyűjtés sem fejeződik be, mert így legalább arra is lesz esély, hogy új festést kapjanak a tantermek, így aki most szeretne segíteni még mindig nem késő megtenni.
Számlaszám: HU60 1091 8001 0000 0106 4419 0032
Számlatulajdonos: SOLOMAMPIANINA Gilot
Megjegyzés: PUB 4 School
vagy PayPal segítségével ITT
Ami az UltraBalatont illeti, ahhoz, hogy igazi benyomásunk legyen, érdemes megnézni ezt a kisfilmet.
Vajon kudarc-e, hogy nem ért célba egy versenyen?
Szerintünk biztos, hogy nem az.
Valószínű ez a futás sokkal többet jelenthet számára, mint korábban bármi más. Eddig ugyanis versenyeken indult, de ez sokkal inkább egy kihívás volt. Hiszen ahogy a filmben is elhangzott
- nem voltak versenytársak, így nem volt viszonyítási pont
- másképp volt kijelölve a pálya, így nem tudtak energiát adni a szurkolók
- nem volt orvosi háttér
- a COVID miatt más volt a felkészülés
- az első nap volt ebben az évben, amikor igazán hőség volt
- és akkor tegyük még hozzá, hogy egészségügyi problémák miatt állt meg
Akár mindez magyarázkodásnak is tűnhet, de ezt nem ő mondja, ezt mi mondjuk. Tizennégy óra alatt lefutott 118 km-t, és megállt, mert nem ultrasétát akart teljesíteni, hanem futni akart, de egy ismeretlen fájdalom miatt egy idő után úgy érezte, már nem szabad kockáztatni.
Madagaszkár független immár 60 éve, Gilot is az. Meghozhatta ezt a döntést, hiszen tudhatta: a barátai ettől még ugyanolyan barátai lesznek, a támogatói ugyannyira bíznak benne, mint előtte, nem az a vesztes ugyanis, aki feladja, hanem az, aki meg sem próbálja.
Mi, akik elkísértük a legjobb tudásunk szerint fegyelmezetten és odaadóan próbáltuk segíteni, hogy a legjobb teljesítményt kihozza magából. Egy kicsit felelőssek is vagyunk abban, hogy ilyen messzire jutott, ha nem vagyunk ott, talán már jóval hamarabb figyel az egészségére. Az adott pillanatban az akkori információknak megfelelően azonban képes volt meghozni azt a döntést, ami leginkább saját maga számára lehetett fájdalmas.
Egyedül, mindenkitől függetlenül, mert biztos lehetett abban, hogy a döntését mindenki megérti, elfogadja, és támogatja ebben.
Büszkék vagyunk rád Gilot, hogy becsületesen felkészültél és ilyen messzire jutottál. Még az is lehet, hogy most nem a célbaérkezés volt igazán fontos, sokkal inkább az út, amivel eljutottál idáig. A rólad és a csapatról készített fényképekről azonban számunkra úgy tűnik: ez talán sokkal messzebb is visz, mint előtte bármelyikünk is gondolta. Büszként mutatjuk ezt a galériát, meríts ebből erőt a következő kihívásokra!
